Hétfőn elmentünk a Máté kisbarátnőjéért a Giniért az oviba. Már nagyon hiányoztak nekünk és egy kis séta amúgy sem ártott a gyönyörű napsütésbe. A Máté és a Gini jókat játszottak, szaladgáltak. Szegény Máté már nagyon várja az ovit, de most jön az őszi szünet így még mindig maradnia kell egy hetet, de november 3-án már mehet. Én végig aludtam a sétálást és miután haza értünk akkor is folytattam a szundizást. Délután a Máté szeretett volna lemenni a játszótérre így ismét mehettem sétálni és megint aludtam egy jót. Este aztán jött a pancsizás amit még most sem szeretek, Anyának a szíve szakad meg, hogy orditok az 1 perces fürdés alatt. Utána nem győz bocsánatot kérni és magához ölelni, hogy megnyugodjak.
Kedden a program hasonló volt, mint az elöző nap csak délután nem jutottunk le a játszótérre, mert én sokáig aludtam és mire elkészültünk volna addigra már lement volna a napocska és Anya akkor már nem akart lemenni velünk. A Máté nem bánta, hogy így alakult, mert így jót játszott délután Anyával, amíg én csnedben figyeltem őket. Majd jött ismét az a borzalmas pancsizás és Anya szíve ma is megszakadt. Sajnos Apát ma sem tudtam megvárni míg haza jön, mert elaludtam, de azért Apa bekukkantott hozzám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése