2010. szeptember 6., hétfő

Hétvége és utolsó bejegyzés


A hétvégénk nem teljesen úgy alakult, ahogy el volt tervezve, de végül is egész jó volt. Szombaton a Papáékat vártuk egész délelőtt, de aztán sajnos nem lett belőle semmi. A Papa fáradt volt és azért nem tudtak jönni. Délután felmentünk az ikrekhez a szomszédba és ott ütöttük el az időt estig. Csak vacsira és fürdésre jöttünk haza.

Vasárnap délelőtt otthon voltunk. Délután pedig a Mamaáék jöttek beteglátogatóba. Szerencsére Máté már teljesen jól van, reméljük kedden a dr. néni is így látja majd és szerdától engedi oviba. Anya még egy kicsit gyengélkedik, de azért mindent próbál megcsinálni. Reméljük nem lesz ebből baja és szépen eltűnik, a repedés a könyökéről péntekre mikor vissza kell mennie kontrollra.

Itt szeretném megragadni az alkalmat és elköszönnék. A naplóm a mai nappal véget ér, de Anya nyit egy újat (blog függő lett) ahol mind a ketten szerepelni fogunk a tesóval. Napi bejegyzésekre ne számítsatok és nagyon nagy részletekre az életünkből, hiszen beindult az „igazi” élet és mindenki reggel felkerekedik és elindul bölcsibe, oviba és dolgozni. Erről sok mindent majd nem lehet írni, hisz minden szinte ugyan olyan lesz nap-mint nap. De azért majd hétvégenet Anya jelentkezik és ír egy bejegyzést a héten történt dolgokról vagy nagyobb eseményekről. Az első ilyen esemény az lesz, hogy sikerült beszoknom a bölcsibe. Köszönjük mindenkinek a kedves hozzászólásokat és reméljük a jövőben is olvastok majd bennünket.
http://tiborfigyerekek.blogspot.com/

2010. szeptember 3., péntek

Henoch-Schönlein purpura

A baj az volt, hogy vacsi után Anya szólt, hogy menjünk pakolni és ekkor a Máté megint elkezdett sírni, hogy nem tud lábra állni és fáj a térde. Anyának elege lett és azonnal felöltöztette Mátét és elindult vele a kórházba. Mi Apával itthon maradtunk, lefürdetett majd lefektetett aludni. Anya este 10-kor haza jött, de sajnos egyedül. Mátét bent tartották megfigyelésre. Összepakolta a dolgokat, amik kellettek és ment is vissza. Addig Mátéra a Mama vigyázott.

Hétfőn reggel 7-re Edi ment be a kórházba Anyát leváltani. Anya pedig sietett haza, mert Apának fél 8-kor indulnia kellett dolgozni. Elintéztünk itthon pár dolgot, Anya kimosott, kitakarított majd 12-re mentünk be együtt a kórházba. Edi hazament és mi ott maradtunk. Apának sikerült elkéredzkednie, így fél óra múlva már ő is ott volt. Kicsit maradtunk még aztán mi ketten Apával elindultunk haza. Délelőtt Máténak vért vettek megnézték a vizeletét, székletét és hasi ultrahangon is volt. Szerencsére délutánra kiderült, hogy minden eredménye jó.

Kedden reggel Anya hívott minket, hogy délután, ha felébredtem mehetünk is b, mert haza engedték Mátét. Oviba nem mehet egészen jövő hét keddig (akkor kell visszavinni kontrollra). Ennek nagyon örültünk Apával és már olyan korán ott voltunk, hogy Máté még aludt. A délután Máté részéről még pihenéssel telt, de azért tudtunk együtt játszani. Aztán este (hogy ne legyen minden olyan tökéletes) Anya mikor felállt egy székre, hogy feltegyen egy üveget a szekrény tetejére bevágta a könyökét. Olyan sikeresen ütötte meg, hogy fél óra múlva már az SZTK-ba volt és gipszelték is a karját. A röntgenfelvételen nem látszik egyértelműen, hogy elrepedt ezért pénteken vissza kell mennie egy újabb röntgenre. Reménykedünk, hogy rosszul látták és lekerül Anya karjáról a gipsz.

Szerdán a Giniéknél voltunk. Ami nagy segítség volt Anyának, mert fájt a keze. Sajnos Máténak délután megint fájt a lába. Anya megijedt, hogy ismét kórház lesz a vége, de felhívta a dr.-t és azt mondták, ha nincs újabb folt a lábán, akkor nem kell bemenni csak, pihentesse. Szaladgálnia, ugrálnia szigorúan TILOS! Egyébként a betegség neve, ami most Máténak van Henoch-Schönlein purpura (ízületi gyulladás)
http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=504


Csütörtökön az Esztiék jöttek át és segítettek itthon. Délelőtt a Dédimama volt itt és hozott nekünk 2 napra vacsorát.

Pénteken délelőtt a Kati és a Gini jönnek fel, mert készítenek nekünk ebédet. Délután Anya átvisz minket az Esztiékhez amíg ő elmegy a dr.-hoz. És reménykedünk, hogy már gipsz nélkül jön értünk.

Köszönjük mindenkinek a segítséget! Anya nagyon hálás érte és boldog, hogy ennyi jó ember vesz körül minket.

2010. szeptember 2., csütörtök

Robin Hood-ok


Anyával




Hétvége


Pénteken délelőtt elmentünk a Tescoba Anyával. Jó kis csajos program volt. Minden polcnál, ami érdekelt minket elidőztünk és senki nem monda, hogy „mikor megyünk már tovább” vagy „meddig tart még a vásárlás” vagy „mehetünk a kasszához”. Szóval szuper volt. Majd haza mentünk ebédelni és aludni. Délután Anya elkészítette a vacsit, lassagne. Majd játszottunk együtt és vártuk haza tesót. 17 óra körül meg is érkezett és sajnos ismét fájt a lába. Anya nem akarta ismét bevinni, mert szerdán sem láttak semmit és nem akarta, hogy dilinek nézzék. Így Máté pihent, pihent és estére jobb lett.

Szombaton reggel mi Anyával a bölcsibe mentünk, mert nyílt nap volt. Kipróbálhattam az összes játékot és megismerkedhettem a leendő bölcsis társaimmal és a gondozó nénivel is közelebbről. Apa és Máté pedig Papáékhoz mentek, festeni. Mi délre értünk oda hozzájuk és egy gyors ebéd után mentünk is aludni. Alvás után festettünk mi is, de csak a ház falát az udvaron. Apa pedig a Petra szobáját csinosította ki. Délután Papa és Tünde elmentek és vettek egy szép új szekrényt a szobába. Az összeszerelés kifogott Apán és Papán, ezért félbe hagyták és haza jöttünk. Így is este 8 lett mire hazaértünk.

Vasárnap délelőtt Esztiékkel ismét Újpesti napokra mentünk. Voltak gyerekelőadások és lehetett gyöngyöt fűzni (Anya fűzött is Máténak, magának és nekem is), memóriázni, ugráló várazni és volt sok érdekes képességfejlesztő játék is, amit kipróbálhattunk (www.magic-box.hu). Majd elindultunk a Papáékhoz, mert Apa már reggel átment, hogy befejezze a szekrényt és a hálóba is átalakítsák a szekrényeket. Megebédeltünk, aludtunk majd jöttünk haza. Délután itthon Anya pakolt, takarított, mi pedig játszottunk hol Apával, hol egyedül. Majd vacsiztunk és akkor jött a baj............