Szabi és Gergő

Pénteken babalátogatóban voltunk egy régi, kedves ismerősnél. Ritkán sikerül találkoznunk, de mindig jól sikerül és ez a lényeg. Egyébként meg követjük egymás életét a blogon. Gergő egy tündéri, nyugodt és nem utolsó sorban gyönyörű kékszemű baba. Testvére Szabi egy eleven, nagyon barátságos és helyes kispasi. Ettünk finom banános mufffint, óriás ropit, csokis kekszet. Minden nagyon finom volt és ismét sikerült nagyon jól éreznünk magunkat. Mi gyerekek nagyon jól eljátszottunk, talán néha túl hangosan is (ezért még egyszer elnézést kérünk) a felnőttek pedig tudtak beszélgetni.

Csípős hideg

Hétfőn itthon voltunk. Csak reggel szaladtunk el az oviig, meg délután. Ezt a csípős hideget mi nagyon nem szeretjük, pedig sajnos egész hétre ezt mondják.

Kedden ovi után haza jöttünk, én szundiztam egy picit majd elmentünk egy játszóházba. Nem voltunk túl sokan és ez jó volt, mert így minden játékot ki tudtam próbálni. Egyébként ez a játszóház az újpesti ifjúsági házban volt és teljesen ingyenes volt a 1,5 óra. Mint később kiderült havonta 1x rendeznek ilyet, így már most beírta Anya a februári időpontot. Mivel 11-ig tartott, így ebédre hazaértünk. Majd játszottam még egy picit, aztán mentem aludni. Délután Anya egyedül ment a Mátéért, mert azt mondta ebben a hidegbe jobb, ha ma már nem megyek ki. Apa itthon volt ma is és még holnap is itthon lesz.

Szerdán is az idő miatt a 4 fal közé szorultunk. Csak reggel mentem levegőzni, míg elvittük Mátét az oviba, mert délután Anya megint egyedül ment. Sajnos meglátszik rajtunk, hogy nem tudjuk kimozogni magunkat, mert délután ismét elég rosszak és hangosak voltunk. Anya már visszafelé számlál, hogy mennyi van még a télből, mert tudja, amint kitavaszodik, és többet tudunk csavarogni, játszóterezni minden egyszerűbb és jobb lesz.

Csütörtökön a csípős hideg és a hó ellenére elmentünk délután ovi után hittanórára. A Máté már nagyon hiányolta. Két 2-ig mi voltunk betegek, majd a másik kisfiú miatt maradt el. Csak ketten vannak a tesómék. Mert konkrétan nincsen ovis hittanóra, de van egy gyerek, aki csütörtökönként tud menni, és mi hozzá kapcsolódtunk be. Így a Péter bácsi (lelkész) csak nekik mesél minden csütörtökön, ők pedig lerajzolják a történeteket, majd közösen újra elmesélik a történetet aztán imádkozással zárul az óra.

Pénteken délután pedig egy nagyon régen nem látott ismerőshöz megyünk látogatóba ahol időközben megszületett a kistesó is.

Hétvége

A hétvégénk jól telt. Szombaton itthon voltunk és közösen játszottunk. Persze estére már eléggé elevenek lettünk és azt már nem igazán díjazták a szülők. Vasárnap pedig a Máté Keriapujához mentünk ebédre. Készített rántott sajtit rizzsel és majonézes kukoricát. Szépen megettük a Mátéval ezért az Öcsitől (Apáék legjobb barátja) kaptunk túró rudit, banánt és kiwit. A rudit befaltuk a gyümölcsöket haza hoztuk. Hogy ne unatkozzunk vittünk DVD-ket meg játékokat, de sokáig így sem tudtunk megmaradni. Egy idő után már egyikünknek sem volt jó semmi és csak „szenvedtünk”. 5-kor elindultunk hazafelé. Majd pici játék után jött a fürdés és alvás. A jövő hetünk jó lesz, mert sokat fogunk csavarogni és Apa is itthon lesz 4 napot, na meg még a Mama is fog jönni!

Emeleteságy

Hó, hó és hóóóóóóóóóóóó

Kicsi piros emberke a nagy és hideg hóban!!!

Anyától átvette a Máté a stafétát és ő húzott!!!!

Máté imádja a havat, képes volt négykézláb felmászni a dombtetőre, hogy utánna szánkón lecsúszhasson!!!!!!

És itt már ül a szánkóra és hamarosan indul lefele!!!!!

Mivel Anya csizmája csúszott, így nem tudott felmenni a dombtetőre ezért mindig feldobta a Máténak a szánkót, amin mind a hárman jókat nevettünk!!!!!

A délelőttöm nem volt ennyire mókás, mert nagyon zokon vettem, hogy a dr. néni ma meghallgatott és szerencsére mindent rendben talált azt mondta hamarosan gyógyult leszek!!! "ennek örömére" megkaptam a 15 hós oltásom ami miatt ismét ordítottam. Majd meg merték mérni a súlyom (8900 g) és a hosszom (79 cm)!!!!

Most Én betegeskedem

Segítünk Anyának bevásárolni!!!

A héten megint nem sok minden fog történni velünk, mert most meg én lettem beteg. Vasárnap éjjel belázasodtam, így hétfőn lementünk a dr. nénihez, aki egyből antibiotikumot írt nekem fel, hogy ne, hogy én is 4 napig lázas legyek, mint szegény tesó. Ami használt is, mert már hétfő éjjel nem is lázasodtam be és reggel fél 8-ig aludtam egy huzamba. A kedvem változó, hol nyűgős vagyok (de akkor nagyon!!!), hol gyönyörűen eljátszom akár egyedül akár Anyával vagy Mátéval. Apa a héten éjszakás, így délutánonként itthon van velünk, délelőtt pedig pihen, míg mi csendben eljátszunk. Anya délelőttönként bent ül a szobába és játszik velünk, így biztosítja Apának a nyugalmat és csendet. Csütörtökön megyünk vissza a dr. nénihez kontrollra és a 15 hós oltásom is akkor lenne esedékes, reméljük, megkapom, és nem kell eltolni máskorra. Péntekre pedig nagyon bízunk benne, hogy mindenki megjavul, mert babalátogatóba megyünk Szabiékhoz. Majd csütörtökön még írunk Szabi Anyukájának, hogy mi legyen.

A Máté viselkedése sokat változott, nem tudni minek köszönhető, de Anya örül. Szinte alig kell rászólni és már kevesebbet beszél vissza és a „cajjogás” is kezd abba maradni. Szerdán már mehetett volna oviba, de mivel Anya találkozott 1-2 szülővel és ők azt mondták nagyon kevés a gyerek bent és azok közül is vannak, betegek ezért inkább a héten még itthon marad ne, hogy megint visszabetegedjen. Hétfőn aztán makkegészségesen mehet az oviba!

Esti fürdés

Betegeskedős hétvége

A hétvégénk hosszú idők után, most itthon ülősre sikerült. Bár tervbe volt, hogy átmegyünk a Papáékhoz szombaton, de sajnos elmaradt a BKV sztrájk (a kocsin kölcsön volt adva) és a betegeskedés miatt. Máté már a végét járja, de Anya és Én most kezdjük. Anya tüsszög, köhög és folyik az orra. Én köhögök, lázas és nyügős vagyok. A súlyom amúgy sem sok, de most ismét nem eszem csak madárka adagokat. anya ennek nagyon nem örül, hiszen így még könnyebben legyengülök.

A Máté a viselkedésével sajnos nagyon elszomorítja Anyáékat. Anya a hétvégén már sírt is miatta, annyira kibukott. Akármit kérnek, Anyáék nem teszi meg, az ebéd és vacsora soha nem jó, mert most pont ezt nem szeretné enni és csak turkálja és könyörögni kell, hogy egyen, amiből már elegük van a szüleimnek. Ezért most az étkezésnél addig eszik a Máté, amíg akar, majd alvás után megeszi a többit, mert eddig nincs süti, ropi, gyümölcs stb. A szófogadatlanság büntetésére pedig már abszolút nincs semmilyen ötlet, hogy mi legyen, mert minden „lepereg” a Mátéról. Pedig valamit hamarosan ki kell találni, mert Anya már nagyon ki van. Reméljük, ha újra járhat majd oviba, akkor jobb lesz a helyzet egy kicsit. Mert megérti Anya, hogy a bezártság (több mint 1 hete nem vagyunk levegőn csak 10 percre, míg lemegyünk a közértbe) és a barátok hiánya is kihozhatja ezt, de akkor is elviselhetetlen már ez a helyzet.

Vasárnap, BKV sztrájk ide vagy oda a Mama megküzdött és eljött hozzánk. Kicsit később ért ki a szokásosnál, de ott volt és ez a lényeg! Egész nap együtt játszottunk hárman, ami nagyon szuper volt. Ebédre finom csirkepörköltet ettünk, de nagy adagot nem ettem ismét. Délután Anya (most először) gyümölcskenyeret sütött. Nagyon ízlett nekünk, de Anya azt mondja, máskor egy picit másképpen fogja csinálni, mert elég alacsony maradt. Egyébként szombaton és pénteken is sütöttünk, kakaós piskótát és palacsintát. És látszik, hogy valóban nincs minden rendben velem, mert még 1 szelet süteményt sem ettem meg! Hétfőn megyünk dr. nénihez és reméljük nekem is ad valami szupi gyógyszert. Bátyókám szerdán már megy oviba amit nagyon vár.

Könyvmoly

Bátyókám itthon

A héten a bátyókám sajnos nem tud oviba menni, mert beteg. Csúnyán köhög és minden estére majd éjjel ismét felmegy a láza. Anya adja neki a nurofen-t és a homeopátiás oscillococcinum-ot, de egyelőre nincs sok változás. Hagyma teát is főzött Anya és most ettől várjuk a köhögésre a javulást. Szerencsére a Máténak ízlik, így minden gond nélkül megissza. Nagyon szeretne már oviba menni, hiszen már 1 hónapja nem látta a Ginit és hiányzik neki. Sokat emlegeti és mondta, hogy már meg szeretne gyógyulni, hogy tudjon vele játszani.

A Máté egyébként nagyon jó beteg! Amit Anya mond, neki azt megteszi, hisz ettől várja a javulást ő is. Egyik délután mikor belázasodott mondta Anya, hogy ne ugráljon, hanem hozza ki a párnáját és takaróját a nappaliba és feküdjön le és itt tévézzen. Egy szó nélkül ment és tette a dolgát. Persze párszor megkérdezte, hogy mikor kelhet fel, mert már játszani szeretne velem, de feküdt, míg a lázcsillapító le nem vitte a lázát. Addig én bátyókámhoz másztam és lefeküdtem én is és néztük a tévét együtt! Anya csak mosolygott, hogy milyen édesek és elválaszthatatlanok vagyunk.

Élvezzük, hogy Apa korán jön haza, hiszen a héten délelőttös és már negyed 3-ra mire mi fent vagyunk, mindig itthon van. Kerianyu is a héten nálunk alszik, így vele is miden délután tudunk játszani. Közös vacsikat csinálunk, ami mindig nagyon mókásra és vidámra sikeredik.

Mivel a Máté estére már mindig elég vacakul van, így fél 8 körül már mind ketten fekszünk az ágyba és próbálunk Álomország kapujához közelíteni. Ami néha elég gyorsan, néha pedig kínszenvedéssel sikerül nekem. Máté általában pár perc múlva már alszik is.

15 hónapos

Nagyon ügyesen megyek, sőt már futni is tudok!!!!
A lépcsőn is szépen felmegyek, ha fogják az egyik kezem.
Pár kockából tornyot tudok építeni.
Anya próbál pohárból itatni, de néha szeretem néha nem.
Villával szépen meg tudom enni pl. a virslit és a kanalat is egyre ügyesebben használom.
A tükörben egyértelműen felismerem magam
Egyre határozottabban fejezem ki a kívánságaimat.
Előfordul, hogy kisebb-nagyobb dührohamot kapok, ha valami nem az elképzeléseim szerint történik.
Mátét megpróbálom mindenben, amiben csak lehet utánozni
Pl. a kádban bevizezi a pocakját, térdelve tolom magam előtt a kisautókat és közben mondom, hogy „brrrrrrr”
Ha pl. Anya szól, hogy kész a vacsi én vagyok az első, aki megjelenik, és ha a többiek nincsenek ott, akkor bemegyek a szobába és kiabálok nekik, hogy jöjjenek
Ha valamit mutatni szeretnék, akkor megfogom, az ujját Apának, anyának vagy éppen akinek mutogatni szeretnék valamit és oda vezetem aztán elkezdek magyarázni, nagyon lelkesen és összefüggően, (kár hogy nem értünk belőle egy kukkot sem!)
A Mátét „TÁ” – nak hívom!!!!
És nagy ritkán „ANY” az Anya
A kutyát, kacsát felismerem könyvből, plakáton, utcán, bárhol.
Ha szólnak, hogy megyünk, már veszem is elő a csizmát a cipős szekrényből.
Az ovi kapuját már messziről megismerem és a termet is könnyedén megtalálom.
Van mikor már a folyóson kiabálom, hogy „ TÁ-TÁ….”
Az óvó néniket, dadus nénit ismerem, míg Máté öltözik, én mindig bent játszom a terembe
Utasításokat megértem és legtöbbször meg is teszem, kivéve, ha valamire azt mondják, hogy NEM, na, akkor sírva fakadok vagy csak azért is megteszem.
Szeretek pakolni, autózni, építeni, és a legnagyobb szerelmem Emma baba és a firkálás!

78 centi magas és 9 kiló vagyok!

Péntek és hétvége

Az én szerelmetes EMMA babám!!!!

Pénteken reggel elvittük a Mátét az oviba, majd közértbe mentünk. Aztán én reggeliztem és mentem aludni. Addig Anya neki esett a konyhának. Karácsony előtt nem takarította ki, mert azt mondja felesleges, olyankor úgy is sokat sürgünk – forgunk ott. Így most lelki erőt vett és mindent lemosott, lesikált, rendbe rakott. Mire felkeltem már jó nagy kupi, rumli volt, amit élveztem nagyon! Majd jöttem – mentem és játszottam. Ebéd után, ami péntekenként fél 12-kor van elmentünk a Mátéért (péntekenként délbe jön haza) majd játszottunk egy kicsit apával aztán negyed 2-kor mikor Apa dolgozni indult mi aludni tértünk. Anya folytatta a konyhát és csak este 6-kor jött ki onnan, mert addigra lett kész. Játékra már nem volt ereje, de beült hozzánk, a kisszobába és nézte, ahogy szépen eljátszunk. Aztán jött a vacsi, ami fincsi tejbegríz volt. Utána pancsoltunk egy nagyot aztán mentünk aludni.

Szombaton Apát nélkülöznünk kellett, mert ma is dolgozik. Mi pedig nem tudtunk sehova menni, mert egész nap esett a buta eső! Így itthon játszottunk, mesét néztünk és Anya olvasott is nekünk. A Máté kérésére még goffrit is sütött nekünk. A vacsi elmaradt, mert „begoffriztunk „és mert a tesókám nem érezte magát túl jól. Már reggel köhécselt egy kicsit és nem nagyon csinált semmit csak feküdt és pihizet. Reméljük, nem dönti le a lábáról valami takonykor. Így a fürdés előrébb lett hozva fél 7 –re és utána meghallgattuk Anya kis vakondos meséjét és negyed 8-kor már mind a ketten aludtunk. Anya kíváncsian várja reggel mikor fogunk felkelni a korai fekvés miatt!

Vasárnap reggel a szokott időben fél 7-kor keltünk mind a ketten. Reggeli és egy kis játék után 9-kor lefeküdtem aludni Apával. Míg mi aludtunk Anyáék elmentek a templomba. A Máténak már hiányzott a hittan társa a Lehel és szeretett volna vele játszani. Itt a mi templomunkba az szokott lenni, hogy kb. 20 perc után mikor az igehirdetés következne, a gyerekek átmennek egy nénivel a parókiára és ott játszanak, majd az utolsó imádságra visszajönnek. A Máté azt az időt, amit a templomba kellett tölteni szépen, csendben végig ülte. Templom után bevásároltak, mert, hogy Apa ma délután kalácsot fog sütni! Majd következett az ebéd és egy kis mesenézés, mert én elég sokáig aludtam, így a déli alvás át lett téve 2 órára. Máté 1 óra után felkelt, de én 4-kor keltem csak. Alvás után felmentünk Apa kollégájához ahol van két aranyos nagylány (13 évesek) és velük játszottunk, míg Apáék felszerelték a falra a darts táblát. Majd otthon vacsira ettünk virsli, kalácsot. Majd pancsi és alvás, ami nekem elég nehezen ment, mert majd 45 percet forgolódtam és kijárkáltam.

Jövés-menés után egy kis nyugi

Hétfőn délelőtt itthon tettünk-vettünk anyával, míg Máté oviba volt. Délután elmentünk az Auchanba, mert az oviba most már kötelező tornaórára a fehér zokni, fehér póló. Nekünk meg nincs otthon. Világos rövidnadrág és tornacipő az viszont van, tehát fél siker! Majd hazajöttünk, játszottunk, megvacsiztunk, pancsiztunk és mentem aludni, a Máté még nézhetett mesét.

Anya visszaállt a régi rendre és ez bevált ismét! Este 7-kor vacsi, majd fürdés és fél 8-kor megyek aludni! Ez azért jó, mert ha még forgolódom, nyüglődöm is egy kicsit akkor is 8-ra mindig alszom. A Máté fél 8-8-ig mesét néz, aztán ő is jön aludni. Most teljesen rákattant bátyókám a Mr. Bean-re (minimax) ezt nézi minden este.

Kedden hosszú délelőttünk volt. elvittük Mátét az oviba, majd elmentünk az Avon dolgainkért, majd el a Pólusba az eleműhöz, aztán haza. Egy gyors ebéd után be is dobtam a szundit és csak 2 óra múlva botorkáltam ki a szobámból. Délután elmentünk a Mátéért, majd villamosra és metróra ültünk és irány az Ikea (anya vett nekem egy nacit a tesz-veszen és ott vettük át). Hazafelé még beugrottunk a Máté Keriapujának az új munkahelyére majd mentünk haza. Vacsi és pancsi fért már csak bele az időbe, mert olyan késő volt. Aztán szépen elindultunk Álomország felé mind a ketten a Mátéval!

Szerdán és csütörtökön nyugis napunk volt. Itthon voltunk egész nap! Leszámítva, hogy vittük hoztuk a Mátét az oviba SZÁNKÓVAL! Csuda klassz dolog én szeretem! Ma egyébként a Dédiék jönnek majd hozzánk látogatóba!

Hétvége

Most ez a nagy sláger nálam! Ha tehetném egész nap a lovacskán ülnék!!!

Máté jókedvűen szilvszterezik!!!

Szombaton ebédre elmentünk a Fehér Papáékhoz. Anyáék beszélgettek, mi pedig jól eljátszottunk. Olyan jók voltunk, hogy Anyáéknak semmi dolguk nem volt velünk. A Máté a Petrával én pedig a kutyusukkal (pekingi pincsi) játszottam, kergetőztem és persze tömtem hamival. Majd átmentünk a Máté Keriapujához ahol már nem volt olyan szuper, mert hát ott kevés a játék és én sem voltam már a toppon. Anya elaltatott, de 1 órájába került és cserébe csak 45 percet aludtam. Majd megvacsiztam a Mátéval aztán elindultunk hazafelé. Az este nem volt zökkenőmentes, mert a pancsi után elég nehezen sikerült elaludnom, majdnem 9 volt mire lecsuktam kis szemem.

Vasárnap reggel Apa és Máté elmentek csavarogni, mi meg itthon maradtunk Anyával pakolni és vártuk a Mamát. Délelőtt sikerült a Mamával játszanom, ami nagy szó, mert a Máté mindig „kitúr” a közös játékból. Ebéd után aludtunk egy nagyot aztán délután folytatódott a játék. Szerencsére a Mama késő délutánig maradt, így tudtunk vele sokat játszani. Miután elment, felmentünk a szomszédba Apa kollégájához és a családjához ahol 2 nagylány van (13 évesek) és velük is játszottunk. Majd hazamentünk vacsizni, pancsizni, hajat mosni. Majd újabb hiszti, kijárkálás a szobából következett és a vége az lett, hogy megint majdnem 9 óra volt mire elaludtam.

Újév első napja

Január 1-én délelőtt mindenki kómás állapotban kóválygót, reggelizett, ebédelt és próbált létezni! Majd egy délutáni alvás után mindenki frissen és üdén neki állt, hogy leszedjük a fát és rendet pakoljunk, mert hát volt mit! Így nagyon gyorsan és nyűgi mentesen telt a napunk. Sokat segítettünk a Mátéval, aztán közösen elhúztuk a fát. Amit azért emelnénk ki és fénykép is azért készült, mert tavaly még csak Apa a Mátéval húzta el, idén viszont már én is segítettem!!!!! Anya az erkélyről nézett és fényképezett minket és mosolygott, hogy milyen édesek vagyunk! A szobánk is szépen rendbe lett rakva és a sok új játéknak is helyet kerestünk (még jó, hogy Anya októberben csinált egy játékszanálást, mert különben gondba lettünk volna). Porszívózás, söprés, felmosás, erkélytakarítás és szanálás. Így telt az év első napja nálunk! Fárasztó volt mindenkinek, de megérte, mert most rend van! Persze a konyhára ráfér még egy nagytakarítás, de Anya azt mondta azt is megcsinálja, majd akkor mikor elkezdődik az ovi és a munka!

Nutellás kenyér reggelire

Szilveszter

Szilveszterezni készülök!!!

A NAGY csapat!!!!

December 30-án itthon voltunk, de nem unatkoztunk, mert délután a Giniék jöttek el meglátogatni minket. Régen láttuk már őket és már nagyon hiányoztak. Mi gyerekek jót játszottunk (vita nélkül!!!), anyáink pedig beszélgettek egy kicsit. Ettünk, ittunk jót mulattunk…. majd elindultak hazafelé.

December 31-én már reggel be volt sózva a Máté, hogy mikor érkeznek meg a Bencusék akik nálunk töltik ismét (tavaly is itt voltak) a szilvesztert. Sajnos Anya elkeserítette, hogy csak délután jönnek alvás után, de addig is legyen jó. Próbáltunk szépen eljátszani, de nem mindig sikerült, míg Anya próbálta rendbe tenni a lakást Apával. Majd mikor felébredtünk a délutáni alvásból Apa már nem is volt otthon, mert elment a Szilviékért. A délután és az este sok-sok játékkal, nevetéssel telet és mi is sokáig fent maradhattunk. A Mátéék 11-kor mentek aludni, én pedig fél 10-kor kerültem ágyba. Addig jöttem-mentem, falatoztam és nyügi!!!!! nélkül el voltam. Anyáék éjfélkor koccintottak, meghallgatták a sok tűzijátékot és petárdát majd egy kis beszélgetés után 3 felé ők is nyugovóra tértek.