Hétvége és utolsó bejegyzés

A hétvégénk nem teljesen úgy alakult, ahogy el volt tervezve, de végül is egész jó volt. Szombaton a Papáékat vártuk egész délelőtt, de aztán sajnos nem lett belőle semmi. A Papa fáradt volt és azért nem tudtak jönni. Délután felmentünk az ikrekhez a szomszédba és ott ütöttük el az időt estig. Csak vacsira és fürdésre jöttünk haza.

Vasárnap délelőtt otthon voltunk. Délután pedig a Mamaáék jöttek beteglátogatóba. Szerencsére Máté már teljesen jól van, reméljük kedden a dr. néni is így látja majd és szerdától engedi oviba. Anya még egy kicsit gyengélkedik, de azért mindent próbál megcsinálni. Reméljük nem lesz ebből baja és szépen eltűnik, a repedés a könyökéről péntekre mikor vissza kell mennie kontrollra.

Itt szeretném megragadni az alkalmat és elköszönnék. A naplóm a mai nappal véget ér, de Anya nyit egy újat (blog függő lett) ahol mind a ketten szerepelni fogunk a tesóval. Napi bejegyzésekre ne számítsatok és nagyon nagy részletekre az életünkből, hiszen beindult az „igazi” élet és mindenki reggel felkerekedik és elindul bölcsibe, oviba és dolgozni. Erről sok mindent majd nem lehet írni, hisz minden szinte ugyan olyan lesz nap-mint nap. De azért majd hétvégenet Anya jelentkezik és ír egy bejegyzést a héten történt dolgokról vagy nagyobb eseményekről. Az első ilyen esemény az lesz, hogy sikerült beszoknom a bölcsibe. Köszönjük mindenkinek a kedves hozzászólásokat és reméljük a jövőben is olvastok majd bennünket.
http://tiborfigyerekek.blogspot.com/

Henoch-Schönlein purpura

A baj az volt, hogy vacsi után Anya szólt, hogy menjünk pakolni és ekkor a Máté megint elkezdett sírni, hogy nem tud lábra állni és fáj a térde. Anyának elege lett és azonnal felöltöztette Mátét és elindult vele a kórházba. Mi Apával itthon maradtunk, lefürdetett majd lefektetett aludni. Anya este 10-kor haza jött, de sajnos egyedül. Mátét bent tartották megfigyelésre. Összepakolta a dolgokat, amik kellettek és ment is vissza. Addig Mátéra a Mama vigyázott.

Hétfőn reggel 7-re Edi ment be a kórházba Anyát leváltani. Anya pedig sietett haza, mert Apának fél 8-kor indulnia kellett dolgozni. Elintéztünk itthon pár dolgot, Anya kimosott, kitakarított majd 12-re mentünk be együtt a kórházba. Edi hazament és mi ott maradtunk. Apának sikerült elkéredzkednie, így fél óra múlva már ő is ott volt. Kicsit maradtunk még aztán mi ketten Apával elindultunk haza. Délelőtt Máténak vért vettek megnézték a vizeletét, székletét és hasi ultrahangon is volt. Szerencsére délutánra kiderült, hogy minden eredménye jó.

Kedden reggel Anya hívott minket, hogy délután, ha felébredtem mehetünk is b, mert haza engedték Mátét. Oviba nem mehet egészen jövő hét keddig (akkor kell visszavinni kontrollra). Ennek nagyon örültünk Apával és már olyan korán ott voltunk, hogy Máté még aludt. A délután Máté részéről még pihenéssel telt, de azért tudtunk együtt játszani. Aztán este (hogy ne legyen minden olyan tökéletes) Anya mikor felállt egy székre, hogy feltegyen egy üveget a szekrény tetejére bevágta a könyökét. Olyan sikeresen ütötte meg, hogy fél óra múlva már az SZTK-ba volt és gipszelték is a karját. A röntgenfelvételen nem látszik egyértelműen, hogy elrepedt ezért pénteken vissza kell mennie egy újabb röntgenre. Reménykedünk, hogy rosszul látták és lekerül Anya karjáról a gipsz.

Szerdán a Giniéknél voltunk. Ami nagy segítség volt Anyának, mert fájt a keze. Sajnos Máténak délután megint fájt a lába. Anya megijedt, hogy ismét kórház lesz a vége, de felhívta a dr.-t és azt mondták, ha nincs újabb folt a lábán, akkor nem kell bemenni csak, pihentesse. Szaladgálnia, ugrálnia szigorúan TILOS! Egyébként a betegség neve, ami most Máténak van Henoch-Schönlein purpura (ízületi gyulladás)

http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=504


Csütörtökön az Esztiék jöttek át és segítettek itthon. Délelőtt a Dédimama volt itt és hozott nekünk 2 napra vacsorát.

Pénteken délelőtt a Kati és a Gini jönnek fel, mert készítenek nekünk ebédet. Délután Anya átvisz minket az Esztiékhez amíg ő elmegy a dr.-hoz. És reménykedünk, hogy már gipsz nélkül jön értünk.

Köszönjük mindenkinek a segítséget! Anya nagyon hálás érte és boldog, hogy ennyi jó ember vesz körül minket.

Robin Hood-ok

Anyával

Hétvége

Pénteken délelőtt elmentünk a Tescoba Anyával. Jó kis csajos program volt. Minden polcnál, ami érdekelt minket elidőztünk és senki nem monda, hogy „mikor megyünk már tovább” vagy „meddig tart még a vásárlás” vagy „mehetünk a kasszához”. Szóval szuper volt. Majd haza mentünk ebédelni és aludni. Délután Anya elkészítette a vacsit, lassagne. Majd játszottunk együtt és vártuk haza tesót. 17 óra körül meg is érkezett és sajnos ismét fájt a lába. Anya nem akarta ismét bevinni, mert szerdán sem láttak semmit és nem akarta, hogy dilinek nézzék. Így Máté pihent, pihent és estére jobb lett.

Szombaton reggel mi Anyával a bölcsibe mentünk, mert nyílt nap volt. Kipróbálhattam az összes játékot és megismerkedhettem a leendő bölcsis társaimmal és a gondozó nénivel is közelebbről. Apa és Máté pedig Papáékhoz mentek, festeni. Mi délre értünk oda hozzájuk és egy gyors ebéd után mentünk is aludni. Alvás után festettünk mi is, de csak a ház falát az udvaron. Apa pedig a Petra szobáját csinosította ki. Délután Papa és Tünde elmentek és vettek egy szép új szekrényt a szobába. Az összeszerelés kifogott Apán és Papán, ezért félbe hagyták és haza jöttünk. Így is este 8 lett mire hazaértünk.

Vasárnap délelőtt Esztiékkel ismét Újpesti napokra mentünk. Voltak gyerekelőadások és lehetett gyöngyöt fűzni (Anya fűzött is Máténak, magának és nekem is), memóriázni, ugráló várazni és volt sok érdekes képességfejlesztő játék is, amit kipróbálhattunk (www.magic-box.hu). Majd elindultunk a Papáékhoz, mert Apa már reggel átment, hogy befejezze a szekrényt és a hálóba is átalakítsák a szekrényeket. Megebédeltünk, aludtunk majd jöttünk haza. Délután itthon Anya pakolt, takarított, mi pedig játszottunk hol Apával, hol egyedül. Majd vacsiztunk és akkor jött a baj............

A helyzet nem javul

Máté és Anya kedden délután elhagyta a kórházat. Este Anya beütötte a könyökét, elrepedt és most gipszbe van a jobb karja. Amint felépülnek, jelentkezünk.

Szomorú hir

Máté kórházba került, majd jelentkezünk...

Mamázós hét

Hétfőn délelőtt elmentünk az oviba befizetni az ebédet, majd utána átmentünk a bölcsibe is. Ott megismerkedtem a gondozó nénivel (Zsuzsi néni) aki nagy örömmel fogadott és azt mondta sok szeretette vár engem szeptember 6-án. A jelem, mint azt az előbbi bejegyzésben láthattátok katica lesz (Anya választotta) aminek nagyon örültem. Majd haza mentünk ebédelni és aludni. Délután pedig a játszótéren voltunk Esztiékkel, de előtte még fagyiztunk egyet. Csak vacsorára értünk haza, mint Apa.

Kedden reggel a Mamával találkoztunk. Elintéztünk pár dolgot majd haza mentünk ebédelni és aludni. Mama 3 napot nálunk tölt, mert szabadságon van. Délután vásárlás volt a program. Elmentünk az Auchanba és megvettük, ami az oviba- bölcsibe kell (WC papír, zsepi stb.). Kaptunk pólókat is, Máté tornacipőt, benti cipőt. Otthon aztán kipakoltunk és megcsináltuk a vacsit.

Szerdán délelőtt Mama fodrászhoz ment, majd sétáltunk és már megint eljött a dél, így mentünk haza aludni. A délután állatkert látogatás bátyókám miatt elmaradt, mert sírva ébredt, hogy nagyon fáj a lába és nem bír ráállni. És tényleg a jobb lába be volt dagadva. így a program az lett, hogy mi maradtunk itthon Mamával, míg anya és Máté a Madarászba mentek be. Szerencsére a röntgen nem mutatott sem törést, sem repedést. A dr. bácsi azt mondta borogassuk, jegeljük. A délután itthon telt el, játékkal, gyümölcsevéssel és sok-sok meseolvasással / hallgatással.

Csütörtökön reggel Máté úgy ébredt, mintha nem történt volna tegnap semmi. A lába nem fájt, így felkerekedtünk és elindultunk az állatkertbe. Reggel fél 10-kr már bent is voltunk! Fantasztikus élményben volt részünk. Láttunk fóka show-t, gorillaetetést, ültünk kiskocsiba és azzal jártuk végig az állatkertet, játszótéren is voltunk, sokat szaladgáltunk és nevettünk. Rácsodálkoztunk az elefánt és a zsiráf nagyságára. Bementünk az állatsimogatóba is, de hamar kijöttünk, mert a kecskék (szó szerint) majd fellöktek minket. Végül az ajándékboltba kötöttünk ki ahol Máté egy kígyót választott (borzalmasan csúnya!!!!), én pedig egy kismajmot. Az állatkertből délután 14-kor jöttünk ki. Mikor felültünk a villamosra én 1 percen belül már el is aludtam és hazáig fel sem ébredtem (30perc). A ház előtt megébredtem és otthon már nem is akartam aludni. Így összepakolt anya és elindultunk Zsoltihoz (Máté Keriapu), mert Máté ott fog aludni. Mama is velünk jött, mert ő meg hazament (vége tért a vakációja).

Katica

Katica lesz a jelem a bölcsibe!

Bográcsozás

Péntek reggel nagy izgalommal ébredtünk, hiszen tudtuk ma Fótra megyünk bográcsozni. Reggeli után gyorsan bepakoltuk az autóba a tűzifát, kolbászt, üdítőt és már indultunk is Zsuzsiékhoz. Érkezésünk után pár perccel befutottak a Giniék is, így kezdetét is vehette a nagy játszás. Anya, Kati, Zsuzsi a bográcsozáshoz vágta fel az alapanyagokat, míg Kori és Apa a tűzgyújtással próbálkoztak. Az ebéd kissé elcsúszott, így mi kicsik (Bálint és Én) ebéd nélkül mentünk aludni. De azért volt a pocakunkba gyümölcs. Mire felébredtünk már készen volt és a nagyobbak (Máté, Kata és Gini) már javában hamiztak. Mindenkinek nagyon ízlett, azt mondták finomat főzött Apa! Délután még volt sárga és görögdinnye és csokis perec, mézes keksz is. Nagyon jól éreztük magunkat és nem csak mi gyerekek, de a felnőttek is élveztek minden pillanatot és megbeszélték, hogy jövő nyáron is bográcsozunk majd! Majd fél 7-kor búcsút vettünk és visszaindultunk Dédiékhez Erdőkertesre. Ott hon egy picit vacsiztunk, majd fürödtünk és 8-kor már mind a ketten aludtunk.

Szombaton játszottunk, pakoltunk és Apa fini rántott húsit készített. A déli alvásból mikor felébredtünk elindultunk hazafelé, mert még Mamához is bementünk. Vittünk neki sütit, körtét. Este otthon Anya nekiállt mosni és kipakolni, mi meg játszottunk, vacsiztunk é fürödtünk.

Vasárnap Apa dolgozni ment, mi pedig otthon maradtunk. Anya tett-vett, mi pedig próbáltuk elfoglalni magunkat. Délután fagyiztunk és lementünk a játszótérre ahol találkoztunk Esztivel és Ákossal. Csak vacsorára értünk haza. Apa volt ismét a szakács, rántott sajttal és sült krumplival várt minket. Fürdés, mese után aludni mentünk.

Itt vagyunk...........

Hétfőn délelőtt itthon voltunk. Sokat játszottunk a Csicsekkel, mert Anya azt mondta használjuk ki az utolsó pillanatokat, mert délután visszavisszük a Zsoltihoz. A déli alvásból ébredve már összepakolva találtuk a Csicsek holmijait. Mielőtt elindultunk volna felmentünk az ikrekhez (3. emeleti szomszéd) és felvittük a pizza alapjait (sonka, ananász és sajt), mert közös vacsorázás lesz. Ők készítik a pizzát és mi is beszálltunk egy kicsit az alapanyag vásárlásba. A Zsoltinál meguzsiztunk, játszottunk a cicával és megvártuk, míg eláll az eső, ami úgy szakadt, mintha dézsából öntenék. Mire hazaértünk a pizza is pont elkészült csak sajna apa nem futott be, mert tovább kellett bent maradnia dolgozni. Majd egy kis játék és beszélgetés után lementünk és megfürödtünk, majd aludni tértünk.

Kedden a Gini jött el hozzánk és nálunk volt egész nap. Délelőtt lementünk a játszótérre ahol találkoztunk a Mátéék ovis társával, a Grétával és az én bölcsi társammal, az Antóniával. Sajnos nem kerültünk egy csoportba, amiért Anya szomorú. Majd haza mentünk ebédelni és aludni. Délután a játék otthon folytatódott nagy egyetértésben, mind hármunk részéről. 5 óra körül megérkezett a Kati és haza vitte a ginit, mi pedig itthon folytattuk a játékot. Majd befutott Apa is és megvacsoráztunk.

Szerdán nagyon korán indult a napunk! Reggel fél 8-kor már úton voltunk. elmentünk a Szilvihez, mert ott Anya „lerakott” engem (ott leszek, míg ő bölcsi szülőin lesz), az elválás elég jól ment. Egy kisebb nyafi után a Szilvi meggyőzött, hogy csuda jól fogjuk magunkat érezni, mert játszunk nagyokat és bemegyünk az oviba is ahol dolgozik. Majd tovább ment Mátéval a vasútállomásra. Ott találkoztak Dédiékkel és vitték Mátét VONATTAL Erdőkertesre. Miután a vonat elindult Anyának könnyes lett a szeme. Nagyon furcsa volt ez neki, hogy egyikünk sincs vele. A bölcsibe sok érdekességet hallott anya és bővült a lista is, amit még be kell szerezni szeptember 6-ig. Ekkor, kezdem meg a bölcsis beszoktatást, ami 2 hetet vesz majd igénybe. A méhecske csoportba fogok járni, de a jelemet még nem tudjuk. Őszesen 14 gyerkőc lesz a csoportba. Délután 2 –re jött értem Anya, de én akkor még aludtam. Délután a Mariettát és a kislányát-Jázmint látogattuk, meg aki hamarosan betölti az első évét és minket is meghívtak a szülinapi buliba. Vacsoraidőre értünk csak haza és hamarosan Apa is befutott.

Csütörtökön reggel lementünk a dr. nénihez, aki kiállított a bölcsi papírom. Majd haza mentünk összepakoltunk és mi is elindultunk a Máté után Erdőkertesre. A buszt éppen, hogy nem késtük le. Az úton aludtam egy keveset majd nagy örömmel fogadtam Mátét, aki a kaputól futott felénk mikor meglátott bennünket. Átöleltük egymást, puszit osztogattunk egymásnak és el sem akartuk egymást engedni. Anya nagyon szereti az ilyen pillanatokat és azt mondja ennél szebb nem is kell, mint hogy 2 tesó ennyire örül egymásnak. Apa csak este fél 8-ra ért hozzánk, de a vacsit már együtt fogyasztottuk el.

Szuper hétvége

Pénteken délelőtt Mátét vittük vissza a Madarász kórházba. Történt ugyanis, hogy a strandon (tegnap) elkezdett sírni, hogy fáj a kukaca és hozzá tapadt a fürdő nacijához (háló részéhez). Anya nem nagyon tudott mit csinálni, így bevitte az orvosi szobába ahol kapott gézt és ragasztót rá aztán mehetett is fürdeni. Onnantól kezdve nem volt gond, de a dr. bácsi azt mondta vigyük vissza ahol 2 évvel ezelőtt a kukac műtétjét végezték és mutassuk meg. Így elmentünk, de szerencsére nem volt semmi gond. Az a fránya háló kidörzsölte neki és attól fájt. Kapott egy jó kis kenőcsös gézlapot a kukacára, amit egész nap viselni kellett. Majd haza mentünk és Anya megcsinálta a hamit, mi pedig játszottunk. Majd ebédeltünk és aludni mentünk. Délután a Mamát látogattuk meg a munkahelyén. Kaptunk fincsi üdítőt és ropit is. Ott találkoztunk a Fehér Papával és a Petrával is. Majd elintéztük a dolgunkat, amire Mama megkért és már jöttünk is haza.

Szombaton reggel telefonáltunk egy párat aztán Anya összepakolt és kimentünk Fehér Papáékkal a Dagályra. Nagyon szuperül éreztük magunkat. Ismét csak akkor voltunk kint a vízből, ha éhesek vagy szomjasak voltunk. Én még kint töltöttem 1,5 órát, amit szundikálással töltöttem. A felnőttek pedig felváltva vigyázták az álmomat. Délután 5 körül elindultunk hazafelé. Papáék elvittek minket, majd ők elszaladtak az Auchanba, míg Anya összepakolt a Máténak pár holmit, mert ma ott alszik a Papáéknál. Sírtam mikor búcsúzni kellett, de hamar megértettem, hogy holnap megyünk Mátéért és addig is majd jókat játszunk és alszunk egy nagyot este. Miután Mátét elvitték Papáék mi is kocsiba ültünk és elmentünk a Tescoba a patikába, mert Apának nagyon fájt a feje. Vettünk dinnyét és kaptunk Mátéval homokozót. Máté Verdásat én pedig Arielest. Nagyon tetszett, azóta is azzal játszunk itthon, mert még nem volt alkalmunk kipróbálni a homokozóba. Majd hazaérve vacsi és pancsi után Anya elolvasta a Pöttöm Pannát és már repültem is Álomországba, hogy találkozzam Mátéval.

Vasárnap reggel 10-re átértünk Papáékhoz. Máté azzal fogadott minket, hogy éjjel leesett az ágyról és ez nem volt túl jó, de egyébként minden szuper volt és máskor is ott fog aludni. Ebédre ettünk finom húslevest és mákos tésztát. Majd jött az alvás és délután a játék. 4 óra felé elindultunk hazafelé, mert még vendégeket vártunk. Amint haza értünk apa elkezdte sütni a palacsintát, Anya kicsit összepakolt és már meg is érkeztek a Giniék, akik cica nézőbe jöttek. Miután ők elmentek 7 körül megérkeztek a szomszédjaink (a 3. emeletről Ildi és Hajni 13 éves lányok) és ők is megnézték a cicust. Nagyon jó dolga volt ma délután Csicseknek, mindenki agyon dajkálta. Anyukájuk is lejött és jól elbeszélgettek Anyáékal. Mi már megfürödtünk, mesén is túl voltunk és már aludtunk is mikor ők haza indultak. Csuda klassz hétvége volt és a jövő hétre is minden jót ígért Anya.

Imádom a vizet

Szerdán délelőtt elmentünk egy nénihez, aki nagyon olcsón árulja a zoknikat és vettünk apának és a Tomikának egy pár darabot. Nekünk nem kellett, mert sok van. Főleg nekem, mert én a Ginitől is kapom a sok ruhát. Majd hazafelé bevásároltunk és mentünk is ebédelni, aludni. Anya addig főzött és mosott. Délután visszavittük az Áginak a Tiszakécskei ház kulcsát, majd mentünk a játszótérre és ott voltunk estig. 7-re mentünk haza, mert akkor már vacsi idő volt. Majd, pancsi és mese után aludni mentünk. Anya pedig ezután lelépett, mert találkozót a Gini anyukájával, a Katival és cseverésztek egy kicsit.

Csütörtökön a nagy meleg elől egészen a Római strandig menekültünk és ott voltunk reggel 9-től este fél 6-ig. Ott voltak a Liniék is a szomszédból és Máténak 2 ovis társa is ott volt a családjával. Nagyon jól éreztük magunkat. Máté a nagy csúszdán csúszkált, ami elég gyors is volt és a víz sem volt túl meleg, de ez nem zavarta őt. Én pedig elkezdtem megkedvelni a vizet. Eddig mindig arról írtunk, hogy nem mentem még a közelébe sem. Most viszont bemerészkedtem a vízbe. Nagyon élveztem. Vittem a locsoló kannám, néha a labdám is. Az úszógumit nem igazán szeretem, de néha úgy is bementem. Anya majd legközelebb megpróbálja a karúszót. Élveztem a vizet és Anya is nagyon örült, hogy végre nem kell mindig a medence szélén ülnie. A nagy medencébe nem akartam bemenni, de a kicsit imádtam Még csúszdáztam is a kicsibe úszógumi nélkül. Szépen sorba álltam, felmásztam, lecsücsültem és már csúsztam is Anya karjaiba. Hazafelé Máté már nagyon fáradt volt, majdnem elaludt. Én jobban bírtam, mert a strandon sikerült aludnom majdnem 1,5 órát. Otthon aztán fél 8-kor már aludtunk mind a ketten, mert úgy elfáradtunk ezen a szuper napon.

Budai Vár

Hétfőn délelőtt elmentünk cipőt nézni Máténak az oviba (torna és kinti), de nem jártunk sikerrel. Bementünk viszont egy nagyon finom pékségbe ahol vettünk pici kalácsot és azt hamiztunk meg hazáig ebéd helyett. Otthon aludtunk, majd uzsitunk és mentünk a játszóra.

Kedden délelőtt itthon voltunk, majd elmentünk a postára és a Kerianyuhoz. Ott ebédeltünk fincsi borsófőzeléket, majd aludtunk egy nagyot. Amit jól is tettünk, hiszen a délutáni program sok-sok sétával járt (már akinek, mert én cipeltettem magam). Úti célunk a budai vár volt. Még soha nem jártunk ott. Sem Máté, sem én. Nagyon tetszett nekünk a sok szökőkút, a romos falak, az óriási méretű szobor oroszlánok. Fagyiztunk is egy nagyon klassz helyen ahol a fűbe ki voltak terítve plédek és oda le lehetett ülni. Volt két kosár is, amiben játékok voltak, volt hintaló és egy olyan „szék” ami egy lónak a teste volt és igazi nyereg volt rajta. Persze azt is kipróbáltunk, de nem csak mi gyerekek hanem Edi és Anya is. Este 7 után értünk haza, Apa már otthon volt. Nem is maradt idő másra csak vacsira és pancsira.

Szilviék és Csicsek

Pénteken reggel Anya átvitt minket a Szilviékhez, mert volt egy kis dolga. Azt hitte az egész délelőttje rámegy, de szerencsére nem így lett és 1,5 óra múlva már jött is értünk. Persze hazamenni nem akartunk, hiszen Anya azt mondta itt fogunk ebédelni és aludni. Így nem volt mit tenni maradtunk! Ebédre ettünk lebbencslevest és aludtunk 1,5 órát. Miután felébredtünk összepakoltunk és elmentünk a Szilviékkel a Pán Péter játszótérre. Mindent kipróbáltunk, és szépen eljátszottunk. Sajnos előbb indultunk haza a tervezettnél, mert sötét felhők közeledtek és a szél is fújni kezdett. Mire a metróhoz értünk már szakadt is az eső. Mire visszaértünk a Szilviékhez, már hazaért a Tomi (apuka) és Apa is hamarosan befutott. Közösen elfogyasztottuk a rántott halat, amit előző hétvégén fogott a Tomi. Nagyon ízlett mindenkinek. Majd elköszöntünk és elindultunk haza. Olyan későn értünk haza, hogy nem volt már idő semmire csak egy gyors átöltözésre és már ugrottunk is be az ágyba aluni.
Szombaton reggel 6-kor már mindenki fent volt. Ha már ilyen korán kezdődött a nap, akkor Anya úgy döntött közös családi szanálást, takarítást és rendrakást tartunk. Közben persze Apának eszébe jutott, hogy mi lenne, ha kicsit megszakítanánk a nagy pakolást és elmennénk venni pár új halacskát az akváriumba. Persze mi lelkesedtünk az ötletért, Anya meg kitalálta, hogy akkor Apa, Máté menjen halakat venni, mi meg cipőt veszünk nekem őszre. Szép Hello Kitty-s cipőt vettünk! Majd Anyáék folytatták a dolgukat, mi pedig aludni mentünk. Délután vendégségbe voltunk ahol találkoztunk egy 6,5 éves kislánnyal és a tesójával, aki 5 hónapos. Bújócskáztunk, labdáztunk, fagyi árust játszottunk az udvaron, míg Apáék beszélgettek. Hazafelé ismét bementünk a Szilviékhez, mert a monitorunk bemondta az unalmast nekik meg van egy elfekvőben lévő monitoruk.

Vasárnap délelőtt itthon voltunk, délután pedig elmentünk a Zsoltihoz (Máté Keriapu). Ettünk finom rántott húsit és vittünk máglyarakást az volt a desszert. Látogatásunk oka az volt, hogy elhozzuk a Csicseket (cica), mert Zsolti elutazik 1 hétre és addig nálunk lesz. 4 hónapos, édes kis játékos a cica. Kíváncsian várjuk milyen lesz az életünk egy cicával. Nem fogunk unatkozni az biztos. Miután hazaértünk Csicsek körbejárta az egész lakást és a kedvenc helye a szobánkba az ágy alatt volt. Ezzel nem is volt gond egészen addig, míg el nem jött az alvás ideje. Ugyanis elkezdtem sírni, hogy a cica menjen ki. Anyáéknak így ki kellett találniuk valamit, amivel elkeríthették a szobánkat és a macsek sem tud átugrani rajta.

Csoki falva és a Fogmanó

Tudjátok-e, hol van Csoki falva? Bizonyára nem. Mert ide akárki nem mehet el. Azt előbb ki kell, érdemelni. Volt szomszédunkban egy kisfiú, akit Gergőnek hívtak. Ennek a kisfiúnak olyan szerencséje volt, hogy sikerült eljutnia Csoki falvába. Gergő nagyon szerette a csokoládét. Képes lett volna felfalni a sarki élelmiszer bolt csoki készletét. De édesanyja csak ritkán vett neki, mert a sok édesség nem jó a fogaknak. Így Gergő csak néha kapta meg ezt a finomságot. Egyik nap a kisfiú nagyon vágyott egy tábla finom csokoládéra, de édesanyja nem hallgatta meg siránkozását. Csoki helyett egy szép, piros almát kapott. Dunnyogva félre lökte az almát, és tüntetően bevonult a szobájába. Leült a heverő szélére, és szomorúan nézett maga elé. Sokáig búslakodott ott egymagában, amikor a szekrény tetejéről valaki megszólította:
- Gergő, ne szomorkodj! Ha akarod, szívesen segítek.
- Ki vagy te? – emelte fel a fejét.
- Én vagyok a fogmanó, és segítek minden kisfiúnak és kislánynak, aki imádja a csokoládét. Te megérdemled a segítségemet. Aki ennyire szereti az édességet, az velem jöhet Csoki falvára.
- Csoki falvára – ámult el Gergő.
- Igen, talán, meglepődtél? Nem is olyan messze létezik egy falu, amely csupa csokiból van. A házak, a fák, meg minden. Ha akarsz enni, akkor csak kimész a házból, és a kerítésből letörsz egy darabot. Hidd el, itt van ám jó világ! Amerre csak nézel, mindenhol csoki, és egyéb nyalánkság. Sok – sok kisgyermek szaladgál Csoki falva utcáján, és boldogan majszolják a rengeteg édességet.
- Ott a helyem! – kiáltotta boldogan a kisfiú, és mindjárt útra készen is állt. Nem sokat teketóriázott, fogmanót bárhová követte volna, ha csokiról van szó.
Fogmanó elővette varázspálcáját, és intett vele egyet a levegőbe. Ezt követve pár másodperc múlva már Csoki falvában is voltak.
Gergő elámult, mert valóban itt minden csokiból volt. Amerre csak nézett, mindenhol kedvenc ennivalója fogadta. Olyan izgalom vett úrrá rajta, hogy alig bírt magával. Azt sem tudta hová rohanjon, mit kóstoljon meg először. Az út mellett állt egy bokor, és levelei finomabbnál finomabb csokoládéból voltak. Mindjárt leszakított belőlük néhányat, és mohon tömni kezdte magába. Utána egy kerthez szaladt és letörte a kapu hatalmas kilincsét. Soha életében nem fogyasztott el annyi csokit, mint ezen a délután Csoki falvában. Itt még a patakban is csoki folyt. Gergő ennél jobb helyet el sem tudott volna képzelni. Édesanyja sem figyelmeztette állandóan: „kisfiam, ne egyél annyi édességet, mert megfájdul a fogad, és fogorvoshoz kel majd menni! Edd meg inkább ezt a szép piros almát! Ez sokkal egészségesebb.” Nagyon örült, hogy Fogmanó elhozta Csoki falvába. Nincs is jobb dolog egész nap édességet majszolni. Nem is értette édesanyja, miért tiltotta neki ezt a finom nyalánkságot. Elégedetten sétált a falu utcáján, és nézte a többi kisfiút és kislányt, amint azok is boldogan falatozzák a csokit.
Gergő lefeküdni készült a csoki házban, amit Fogmanótól kapott. Gondolta, mielőtt álomba szenderül bekebelez egy jókora csoki darabot, hogy szép álma legyen. Alig harapott bele, amikor az egyik fogába iszonyatos fájdalom nyilallt.
- Jaj! – szisszent fel, és az arcához kapott.
- Édesanyám! Édesanyám! – kiáltotta sírva – Gyere, segíts, nagyon fáj a fogam!
Természetesen egy édesanya még Csoki falván is meghallja kisfiának hívó hangját, és azonnal sietett, hogy jelenlétével is enyhítse a fájdalmat. Igaz teljesen ő sem tudta megszüntetni, de legalább Gergő kicsit megnyugodott, és sikerült elaludnia. Másnap reggel azonnal fogorvoshoz siettek, ahol a doktor bácsi megállapította, hogy Gergő egyik foga kilyukadt. Szerencsére még nem olyan nagy a baj, be lehet tömni.
- Ezt elkerülhetted volna – mondta a doktor bácsi -, ha nem ettél volna annyi édességet, és rendszeresen mostál volna fogat.
Gergő megígérte, hogy ezen túl hallgat édesanyjára, és mindennap megtisztítja a fogait.

Kedden délelőtt lementünk a saját dr. néninkhez, aki megnyugtatta Anyát, hogy tényleg nincsen semmi bajunk. Majd elugrottunk a boltba. Otthon anya főzött, takarított, mosott, mi pedig a folyóson a szomszéd gyerkőcökkel játszottunk. Anya éjszakára nem merte eddig levenni rólam a pelust, mert nincs a matracomon még védő, hogy ne a szivacs szívja be a pisit balesete esetén. Erre átjött a Lini és véletlen (leszokóban van a pelusról) rápisilt egy jó nagy tócsát. Anya félelme meglett! Szerencsére a szivacsomról a huzat lehúzható, így gyorsan lekapta Anya és kimosta a szivacsot pedig kitette az erkélyre, hogy a napocska megszárítsa. Délután Máté Keriapuja átjött hozzánk és rendelt fincsi pizzát. Amit Anya szerint nagyon nem érdemeltünk meg, mert az ebéd a tányérunkon maradt délbe. Estefelé még sütött Anya egy nagy adag palacsintát is, amit kakaóval és porcukorral el is fogyasztottunk. Vacsit már nem is kértünk, mert dugig lett a pocakunk.

Szerdán délelőtt itthon voltunk. Délután elmentünk és vettünk finom kolbászt a holnapi lecsóba és vettünk foltokat a lepedőnkre. Kiszakadt és Anya úgy döntött jobb és szebb lesz (nem tud varrni) ha inkább rávasal valami helyes kis foltot. Máté lepedőjére hajó horog került az enyémre pedig katica. Mindkettőnknek nagyon tetszett a végeredmény. Amit végül is Apa valósított meg, mert Anya fürdetett minket. Délután még a játszón is lent voltunk és jót játszottunk az Esztiékkel. 2 óra ott lét után is nehézkes volt az elindulás, pedig már igen csak vacsi idő volt.

Csütörtökön a Dédiékhez mentünk át, mert hoztak nekünk a telekről szilvát és sóskát. Ebédre éppen haza értünk, de nem voltunk ismét éhesek. Alvás után elmentünk a Tescoba, mert vennünk kellett pár dolgot és kaptunk 1-1 mamuszt is otthonra, ha majd beköszöntenek a hűvösebb napok. Pólót és trikót nekem nem találtunk sajnos. Majd hazamentünk, kipakolt Anya, felvette a játszóterezős táskát és már mentünk is. Ismét csak vacsira értünk haza aztán mentünk fürdeni és mese után aludni tértünk.

Szilviék

A vasárnapunk nem indult a legjobban. Hajnalban a Máté sírva kelt, hogy fáj a feje és a hasa. Így reggel fél 8-kor már a kocsiba ültünk és mentünk az ügyeletre. A dr. néni nem állapított meg semmit, de azt elmondta, hogy elképzelhető, hogy összeszedtünk valamit, mert mostanában sokan panaszkodnak arra, hogy hányás, hasmenés, fej és hasfájás, láz és pici pöttyök jelennek meg a gyerkőcön. Mire eljöttünk az ügyeletről Máténak már semmi baja nem volt. Aztán haza mentünk játszani és jött a telefon, hogy menjünk ki a Dunakeszi tóhoz (tőlünk 10 perc) a Szilviékkel. Apukájuk ott horgászott! Mivel nem volt semmi baja Máténak, így összepakoltunk és kimentünk. Délre mire hazaértünk Máténak felment a láza 38 fölé. Egész délután nyomott volt és sokat feküdt az ágyba, pedig Mamáék itt voltak. Fürdés után végre lement a Máté láza, így szerencsére gyógyszer nélkül mehetett aludni. Egy rövid mese után hamar álomba is szenderültünk.
Hétfőn reggel voltunk a postán, lementünk a dr. nénihez, de csak holnap lesz. Átmentünk az egészséges rendelésre és megméretett minket Anya. Máté 110 centi és 18 kiló, én pedig 84 centi és 10 kiló vagyok. Majd megebédeltünk és aludni mentünk. Délután a Szilviékkel találkoztunk ismét és elmentünk velük az intelligens szökőkúthoz. Ők még nem jártak ott, de nagyon tetszett a Bencééknek. Majd elmentünk a játszótérre is, majd hazafelé még be szeretünk volna menni a Bazilikába is (Máté nagy kedvence), de sajnos orgonahangverseny volt és nem engedtek be senkit. Így elsétáltunk a Deák térre, ott felszálltunk a metróra és haza jöttünk. Apa már itthon volt, mire megérkeztünk és a sült csirkéhez is (amit Anya délelőtt készített) megcsinálta a rizibizit.

Élet itthon

Csütörtökön reggel miután felébredtünk Anya elkezdett pakolni, majd bepakoltunk a kocsiba, kaptunk egy zacskó pogácsát és elindultunk hazafelé. 11 órára értünk haza. tudtunk egy kicsit még játszani és szomszédolni aztán mentünk aludni. Anya pedig neki kezdett a mosásnak, takarításnak és pakolásnak. Mi játszottunk, tévéztünk és látványosan unatkoztunk. Ezzel egyébként az őrületbe tudjuk Anyáékat kergetni. Anya este fél 7-re végzett mindennel és már eléggé fáradt volt, így Apa készítette el a vacsit. Addig mi kint játszottunk a folyóson a Liniékkel. Vacsi után pancsi, mese és már aludtunk is a saját ágyikónkba!

Pénteken délelőtt Anya állásinterjúra ment. Elvittük őt kocsival, majd bementünk Apával a Mamához és ott vártuk meg Anyát, míg végez. Sajnos ezt az állást nem Anyának találták, ki így keresi tovább a megfelelőt. Majd bementünk egy boltba ahol vettünk növényeket, kavicsokat és 4 db új halacskát az akváriumba. Majd irány haza. Én aludni mentem, Anya bugyit ment venni nekem, Apa és Máté pedig az akváriumot tették rendbe. Délután átjöttek a Szilviék (Tomika 9, Bence 6 éves) és velük játszottunk. A vacsora igen csak nehézkesen csúszott le, de Anya később rájött az okára. Míg itt voltak a vendégek elfogyott fél kiló puszedli és 4 zacskó chips. Anyának nem volt ideje sütni ezért bolti csemegéket kellett venni, pedig a legtöbbször mindig készít valami finomat, hogy ne „mű” kajákat együnk.

Szombaton reggel elmentünk családilag és szomszédilag Újpestre ahol Apával bőr karkötőt készített a Máté, míg én sorba álltam Anyával az arcfestésnél. Máté leopárd lett, nekem meg a fél arcomra virágot festettek. Megnéztünk egy gyerekelőadást. Ami nagyon tetszett mind kettőnknek. A nézőközönségből hívtak fel a színpadra gyerekeket és ők játszották el a mesét. Egyszer a Máté is felmehetett (ő az "S" betű)! Majd játszottunk egy kicsit a szökőkútnál aztán elindultunk haza, mert már közelgett az alvás. Én egész délelőtt pelus nélkül voltam és mindig szóltam, ha pisilnem kellett 1x sem történt baleset!!!! Alvás után az Öcsi és a Máté Keriapuja jött át hozzánk. Apa készített finom lángost, amit gazdagon megkentünk tejföllel, sajttal, illetve a felnőttek még fokhagymával is! Sokat játszottunk az Öcsivel, aki beült hozzánk, a szobába és egész délután velünk duplo legozott. Este 6 körül mentek el, mi pedig vettünk a szandit és siettünk a játszóra, mert az Esztiék is hazatértek a nyaralásból és játszottunk egy kicsit még közösen. Fél 8-ra értünk haza, gyorsan vacsiztunk, pancsiztunk és mentünk is aludni egy rövid mese után.

Bugyis lettem!!!!!

Igen, igen igazi nagylány lettem. Tiszakécskén elhagytam a pelust és már szinte teljesen (kakival vannak még gondok) szobatiszta lettem. Éjszakánként még kerül rám pelenka, de az is MINDIG teljesen szárazon került le rólam reggelente!!!! Szombaton még 1 x becsúszott egy pisi, de azóta mindig jelzem, ha kell és megyek a bilire! Anya, Apa és Máté nagyon büszkék rám! És megígérték, ha haza jövünk, akkor vesznek nekem bugyit! Képes voltam még a játszótéren a hintából is kiszállni azért, mert pisilnem kellet. Anya már figyelte egy pár hete, hogy napról napra egyre ügyesebb vagyok, de azért ekkora áttörésre nem számított. Már csak a cumiról kéne lemondanom, de arról nem nagyon szeretnék. Pedig Anya jobban örülne, mert szeptembertől megkezdem a bölcsit és egyszerűbb lenne az élet pelus (már meg van) és cumi nélkül.

A beszédem is egyre szebb és érthetőbb! Anya már ne is fél annyira a bölcsitől, mert rá jött tényleg igazi nagy lány vagyok aki közösségbe való!

Tiszakécske 3.

Kedden reggel elmentünk és vettünk finom friss ropogós kalácsot reggelire. Délelőtt otthon játszottunk és tévézünk. Majd a déli alvásból felkelve elmentünk kisvonatozni. Találtunk egy kisvonatot, ami körbe ment Tiszakécskén. A kisvonatról láttunk egy pékséget ahol helyben sütik a kenyeret és péksüteményeket. Amint leszálltunk a vonatról kocsiba ültünk és mentünk a pékségbe. Vettünk még egy finom édes dinnyét is.

Szerdán reggel ismét esőre ébredtünk! Pedig ma már jó időre számítottunk. Reggeli és egy kis játék után az eső elállt, így kidugtunk a nózinkat és elmentünk sétálni. Láttunk lovakat ahonnan Anya nagyon nehezen tudott minket haza ráncigálni. Vettünk tejecskét is, mert ismét goffri sütés lesz délután. Délben ismét aludtunk egy nagyot, majd jól belaktunk a goffrival. Később megint megnéztük a lovakat és a játékot kint folytattuk az udvaron, mert kellemes meleg volt.

Este aztán Anyáék meghozták a döntést. Holnap haza megyünk!!! Sajnos nem nagyon volt érdemes tovább maradni, mert péntektől megint hűvösebbet mondanak és otthon több lehetőség van még a rosszidőben is, mint itt.

Tiszakécske 2.

Vasárnap reggel sajnos arra ébredtünk, hogy hűvös van és esik az eső. A legrosszabb az volt, hogy ez kitartott egész nap! Így a házba töltöttük a napot, ami részünkről látványos unatkozással telt. Ezzel jól fel is mérgesítettük Anyáékat. Délután aztán elugrottunk friss kenyérért és tejszínhabért, mert Anya goffrit sütött. Egészen vacsoráig Apával játszottunk.

Hétfőn már nem esett az eső, de még hűvös volt. Délelőtt sétáltunk egyet Anyával és láttunk sok-sok pici békát. Mire visszaértünk már Apa is felébredt. Őt nyúztuk ebédig majd egy közös családi alvás következett (3 órán át). Délután elmentünk egy parkba ahol volt egy kilátó, illetve egy játszótér. Majd hazafelé ismét beugrottunk egy boltba gyümölcsöt venni, mert fogytán volt. Útközben láttunk egy lovas kocsi, 3 gólyát egy házikó kéményén. Megnéztünk egy kis templomot is, és Apa megmentet egy kisbékát, aki bele akart ugrani egy mély gödörbe. Otthon vacsi, pancsi és mese után aludni mentünk!