Hétfőn nyugis itthon ülős napunk volt!
De azért nagy hírt kaptunk este. Megszületett egy újabb rokon gyerkőc! 2900 gramm, 52 centi és a Milán nevet kapta. Gratulálunk nekik!
Kedden délelőtt ovi után találkoztunk egy nénivel, aki a Vaterán megnyert holmikat adta át. Majd hazafelé bementünk a közértbe aztán otthon játszottunk és mosott, takarított egy kicsit Anya. délután az oviból egyenesen a tescoba mentünk hol vettünk egy kisbabának ajándékot, mert pénteken délután babalátogatóba megyünk. Majd összefutottunk 1-2 régi ismerőssel, így anya megpróbált velük váltani pár szót, de hamar rájött ez mellettünk reménytelen (ketten kétfelé haladtak, ha véletlen egy irányba tartottak, akkor meg jó messze mentek) így elköszönt és elindultunk haza.
Szerdán sem unatkoztunk, mert reggel ovi után elmentünk a Mamához a munkahelyére, aki már fincsi sajtos kiflivel és alma lével várt minket. Hazafelé beugrottunk az APEH papírokat leadni. Otthon egy gyors pelus csere és banánevés után elmentem aludni. 1,5 óra múlva ébredtem, de apa addigra már elment dolgozni. Anyával leszedtük és elpakoltuk a ruhákat, majd kiteregettünk és mentünk a Mátéért az oviba. Miután haza értünk és átöltöztünk már csengettek is a Dédimamáék, akik látogatóba jöttek hozzánk. Majd mikor ők elmentek megérkeztek a Giniék és velük játszottunk. Mikor pedig ők is elmentek már csak a vacsira, pancsira egy rövid mesére jutott idő aztán aludtunk.
Anya nagyon büszke rám!!!!!!!! Amióta elkezdett olvadni a hó azóta sokszor lekéredzkedem, hogy én is sétálni szeretnék. Egyre nagyobb távokat teszek meg! Ma pl. majdnem végig sétáltam az oviig. Nem nagy táv (kb. 10 perc séta), de nekem óriási és időben is majd 30 perc volt mire oda értünk, de nem baj megérte! És nem is egyedül mentem, mert a Macim ott „lógott” rajtam, ahogy régen én Anyán. Szóval most már értem, hogy milyen az mikor az ember, a gyerkőce popóját hordozza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése