Közeledik a Karácsony

Ismét eltelt egy hét és már nagyon, de nagyon közel kerültünk a Karácsonyhoz. Amit Anya és persze mi is nagyon várunk. Apa is biztosan várja, csak morgolódik, az előkészületeken és a nagy bevásárláson, amit nagy nem szeret. Egyébként az idei Karácsonyunk más lesz, mint eddig. Először is azért, mert már én is egy igazi kisgyerek vagyok, aki jövök-megyek, teszek-veszek és nem csak a hordózóból lesem a Karácsonyi fényeket és szimatolom a finomabbnál finomabb illatokat. Idén mindent megnézek magamnak, ami tavaly elmaradt és mindent meg is fogok kóstolni! Másodszor pedig azért lesz már, mert idén a Mamán, Papán és a Máté Keriapuján kívül (az én Kerianyum a párjával tölti a szentestét) itt lesznek a Fehér Papáék is.

Hétfőn délelőtt itthon voltunk, délután átmentünk a Petráékhoz játszani.

Kedden az oviba voltunk, mert Karácsonyi ünnepség volt. A Mátéék előadták a sok kis versikét, amit megtanultak a Télapóról és a karácsonyról. Nagyon szépen mondták és a Máté mindegyiket tudta, hangja kihallatszott a „tömegből”. Anya és Apa nagyon büszkék voltak rá. Én pedig nem is maradtam meg Anya ölébe, hanem befúrtam magam a Mátéhoz és ott csücsültem előtte. Majd jött az ajándékbontogatás és a közös játék, evés-ivás a szülőkkel. Délután mézeskalácsot sütöttünk, de nekem elég rossz hangulatom volt.

Szerdán Anyával elmentünk a világ végére egy társasjátékért és mire haza értünk teljesen megfagytunk, mert, hogy egész végig esett a hó. Délután a Mátéért szánkóval mentünk, amit nagyon élveztem. Ez volt életem első szánkózása!!!! Hazafelé már ketten ültünk a szánkón és a Máté okosan fogott, hogy le ne essek. Délután itthon játszottunk és Anya idegeire mentünk.
Sajnos mostanában a Máté megint szemtelen és pedig hisztizem mindenen!

Csütörtökön délelőtt csavarogtunk egy kicsit majd haza siettünk sütőtököt sütni és Anya a vacsit is megcsinálta (töltött csirke), mert délután el kell mennünk az Auchanba.