Pénteken ismét nem történt semmi különös. Itthon voltunk és játszottunk, nyúztuk egymást és egyre nehezebben viseljük a bezártságot. És ez nem csak ránk, gyerekekre igaz, hanem Anyára is. Apa már délután itthon volt, így ő is bekapcsolódott a családi életbe.
Szombaton délelőtt a konyháé volt a főszerep, mert ismét megpróbálkoztunk a lekváros buktával. Ami most sokkal szebb és finomabb volt. Csak egy dologban hasonlított a múlt hetihez. Ugyan olyan gyorsan elfogyott! Ebédre a Fehér Papáék jöttek át hozzánk aztán egy kis játék és beszélgetés után menniük kellett, mert Papának dolgoznia kellett menni. Így a délutánt mesenézéssel (Tarzan) folytattuk. Majd játszottunk, pakoltunk és már el is jött a vacsi ideje.
Vasárnap délelőtt ismét itthon, de Anya azt mondta ez az utolsó nap, mert hétfőn már kimozdulunk egy kicsit, mert látja, hogy mindenkinek szüksége van rá. Délután Anya elment pár órára dolgozni, mi pedig itthon megnéztük a Nemzeti Vágtát a tv-be. Mire Anya hazaért már készen volt a vacsi és még volt idő egy kis játszásra is. Este aztán fürdés és mese után aludni mentünk.
De jó ez a közös fotó! :-))))) Csudaszépek vagytok rajta! Reméljük, hamar túl lesztek ezen a nehéz időszakon. (Ahogy mi is...) A bukta nálunk is nagy kedvenc, anyu is nemrég tanulta meg, hogyan kell sütni. :-)))) puszi, Gergő baba, Szabi, Ibolya
VálaszTörlés