Csavargás

Hétfőn délelőtt itthon voltunk és játszottunk, főztünk, tettünk-vettünk. Délután átmentünk a Papáékhoz játszani és elbúcsúzni, mert kedden elutaznak Erdélybe 2 hétre. Játszottunk az udvaron, ettünk sonkás szendvicset és a pogácsát is megkóstoltuk, amit a Tünde az útra sütött. Nagyon finom volt, ettünk is belőle bőven, a végén már Anya ránk szólt, hogy hagyjunk a Papáéknak az útra is valamit. De Papa, azt mondta együnk annyit, amennyit csak akarunk, akkor inkább ő nem eszik az úton! Ez nagyon aranyos volt tőle. Este 6 felé elindultunk hazafelé, majd otthon már Apa várt ránk. Vacsi, pancsi és meseolvasás után elindultunk Álomország felé.

Kedden délelőtt elmentünk az Auchanba, majd siettünk haza, mert vártuk a szerelőket, akik lecserélik a vízóránkat. Szerencsére nagyon jó időben jöttek! Már pont felébredtünk a déli alvásból. És mivel a szerelés nem tartott tovább, mint 20 perc így még a játszótérre is le tudtunk menni. Csakhogy mire leértünk elkezdett szakadni az eső. Nem gondoltuk volna, mert gyönyörűen sütött a nap közben. Így játszóterezés helyett az Esztiékhez mentünk fel játszani. Csak vacsi időre mentünk haza.

Szerdán délelőtt ismét elmentünk az Auchanba, mert elfelejtettünk előhívni fényképeket. Majd ha már ott voltunk megvettük, ami egy pogácsasütéshez kell. Anya ma megsütötte élete első pogácsáját (nagyon finom lett)! Ebédre értünk haza, de én már olyan fáradt voltam, hogy nem is kértem semmit csak a „nyum-nyummom” (cumi), hogy hagy aludjak. Anya elkezdte a pogit, Máté pedig a nappaliba nézte a cin-cin lovagot. Mesenézés közben a Mátét is elnyomta az álom és aludt 1,5 órát. Mire felébredtünk már a pogi is kihűlt és megkóstolhattuk Anya remek művét. Majd összeszedelőzködtünk és elmentünk a decathlonba fehér zoknit nézni Máténak tornaórára, de sajna nem találtunk. Így kimentünk a játszótérre, ami ott van felállítva mellette és ott csúszdáztunk, kosárlabdáztunk és ugráltunk. Még én is tudtam kosarazni, mert fel volt állítva egy pici kis palánk is. Este vacsi előtt nem sokkal értünk haza.