2010. július 6., kedd

Erdőkertes






Pénteken reggel negyed 10-kor indult a buszunk. Az utazás alatt a Máté nagyon szépen viselkedet, nézte a tájat, a házakat, vonatokat. Én egy kissé izgága voltam, de Anya azt mondta nem volt vészes, tehát máskor is neki mer majd vágni az 50 perces busz útnak. Erdőkertesen a megállóba a Dédimama és a Dédipapa már vártak ránk. Első élményünk máris ott megkezdődött, hiszen láttunk 2 kecskét. Majd elsétáltunk a házhoz, ahol egy gyors átöltözés után már birtokba is vettük a kertet. Anya elkezdte felfújni a medencét, amiben majd jókat tudunk fürdeni a 3 nap alatt. Mire Anya végzett és víz is került bele addigra eljött az alvásidő, amit Anya nem is bánt annyira, mert legalább felmelegedett a víz délutánra és kellemesen langyos lett. Ébredés után megebédeltünk, majd mentünk pancsizni. Majd miután ezt meguntuk kitalálta Máté, hogy mi lenne, ha saraznánk. Na, ezt nem kellett kétszer mondani. Benne voltam egyből. Máté mondta mit csináljak és végén olyan koszosak / sárosak lettünk, hogy Apa alig ismert ránk, aki este fél 7 felé meg is érkezett. Este ALAPOS fürdés és vacsi után aludni mentünk Mátéval.

Szombaton egész nap jó idő volt, így ismét homokoztunk, locsoltunk, ribizlit szedtünk és fürödtünk egész nap. Anya végre tudta olvasni a könyvét, Apa pedig a Dédimamával főzött és sütit csinált. Dédipapa pedig a kertet rendezgette. Délután bementünk Veresegyházára vásárolni, mert vasárnap lejön az egész család és szüli/névnapozunk!

Vasárnap reggel fél 9-kor már lent is volt a Mama, fél 12-kor megérkeztek az uncsitesók is (Balázs, Máté) a szüleikkel (Emese, Öcsi). Majd délután 2-re mire én felkeltem megérkezett Kerianyu is. Máténak ma elmaradt az alvás. Az ebéd nagyon fincsi grillezett húsi, kolbi és virsli volt. Anya mindig szereti az ilyen nagy összejöveteleket és ez a mostani is jól sikerült. Mindannyian leültünk az asztalhoz és csak faltuk a finomságokat. Majd lepakoltuk az asztalt és jöttek a sütik, sajtos rúd, isler és a túrós ribizlis torta a Mamának, akinek a születésnapját tartottuk. Késő délután a medencéből hordtuk ki a vizet és szárítottuk a napon, hogy este haza tudjuk vinni. Fél 7-kor pedig eljött a búcsú ideje és kocsink kigurult a kertből és elindult hazafelé.

1 megjegyzés:

  1. Ezek a fotók önmagukért beszélnek! :-)))) Csudajó lehetett a hangulat ezen az igazi családi, nyári napon! Sok ilyen közös pillanat kellene! :-)))))

    puszi, Gergő baba, Szabi, Ibolya

    VálaszTörlés