Hétvégén nem történt semmi különös. Itthon voltunk négyesben mind a két napon. Szombat délelőtt elmentünk a Dédipapához a temetőbe. A sírgondozók gyönyörűen megcsinálták a sírt. Mi vittünk virágot aztán jöttünk is haza. Anya csinált egy gyors vacsit aztán egész nap játszottunk. Vasárnap délelőtt kihasználtuk a gyönyörű napsütést és lementünk a közértbe és sétáltunk 1,5 órát, amíg Apa aludt. Délután palacsintát sütöttünk és játszottunk közösen.

Egyébként az, hogy átalszom az éjszakát az csak kb. 1 hétig tartott, most ismét felkelek éjfélkor, majd 4-kor és fél 7-kor pedig teljesen fent vagyok. kb. fél 8 felé visszaalszom, de addigra meg már a Máté ébred fel. Így Anya nem valami kipihent, főleg, hogy a délutáni alvásunk is egymás után van és nem egyszerre. Anya azért reméli, hogy hamarosan megtaláljuk a módját és ismét végig alszom az éjszakákat és talán hamarosan a délutáni alvásunk is egy időben lesz.

A Máté viselkedése valamit javult, Anyáék már nincsenek annyira ki rajta. de most én dilizem péntek óta. Nem tudni mi van velem. Ha éppen nem alszom vagy eszem akkor nem akarok egyedül el lennei. Csak az lenne jó ha Anya ölébe lehetek, de ezt meg Anya nem csinálja csak mikor a Máté alszik, hogy csönd legyen vagy ha már megunja a hisztit, sikitozást. A számba mindent amit csak találok betömök, Anya már a fogamat is megnézte, hogy nem e az jön (bár még korainak találná), de nem lát /érez semmit.