Szombaton reggel Anya összepakolt és indultunk is volna a Dédimamáékhoz ha én közbe nem szólok. Elaludtam! Nem is keveset, 1,5 órát. Így késve, de megérkeztünk az ebédre. Én is ettem a Dédimama fincsi leveskéjéből nem is kicsi adagot. Majd jött a szunya az erkélyen, ami nem tartott túl sokáig, de hát ez várható volt, ha már kialudtam magam délelőtt. A Máté nagyon szépen ebédelt, majd aludt 1,5 órát. Délután pedig jöhetett a játék. Közben megérkeztek a Mamáék is és sajnos elég későn az Apa is. Este 6 után aztán elkezdtünk pakolni és szépen lassan elindultunk hazafelé. Otthon jöttek a szokásos dolgok, pancsi, hami, alvás. Gyönyörűen aludtam éjszaka és csak reggel 6-kor fújtam riadót, hogy éhes vagyok.
Vasárnap délelőtt a Máté nagy örömére bicajoztunk egy nagyot és közben Anya bevásárolt én pedig aludtam egy jót és élveztük a gyönyörű időt, ami Anya szerint már nyáriasan meleg. Én nem tudom, de tény és való, hogy napról-napra egyre vékonyabb és kevesebb ruha van rajtam. (most pl. egy hosszú ujjú bodyban egy nadrágban alszom és csak egy vékony paplanhuzattal vagyok betakarózva) Délután vendégeink érkeztek, így a konyhában ismét nagy volt a sürgés - forgás. Szalonnával tűzdelt tarját és szalagos fánkot sütöttünk. Mindenkinek nagyon ízlett, és a köretből én is kaphattam. A fehér Papáék voltak nálunk és a Dettiék, akiknek júniusban születik meg az első kisbabájuk. Elvitték a sok kinőtt ruhámat, és cserébe kaptam egy tündéri hófehér kantáros nacit nyárra, amin pillangó díszeleg és a Máté is kapott egy inget. A délután szuperül telt, mindenki kényeztetett, de aztán elvesztettem a türelmem, mert álmos voltam, de sehogyan sem akart álom jönni a szememre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése